Kevés olyan költőnk van, akinek költészetéről annyira sokféle és ambivalens megközelítésű hivatkozás, tanulmány született, mint Baróti Szabó Dávidéról. A magyar nyelv ügyében fáradozó tevékenysége kihagyhatatlan a felvilágosodás korából, a magyar irodalomtörténet vonulatából. Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Arany János és más nagyjaink költeményeiben ráismerhetnénk gondolataira, ha mindez közismert lenne! Ha könnyen elérhető, olvasható lenne költészete! És mennyi „ha” következik még! Pedig nem is irodalmárnak készült, a kényszer vitte erre az útra, s ezt a kényszert ő bevallotta. Talán nem tette helyesen, talán mégsem kellett volna versírási próbálkozásának okáról ennyire poétika-mentesen hírt adnia, mert ezt a közlését az irodalmárok soha nem felejtették/felejtik el nagyon komolyan venni. A költészeté- ről írt méltatások mellett talán ezért sorakoznak ott mindig nagyobb hangsúllyal a megrovás hangjai: a tehetség-, az ihlet-, a poézisre való téma stb. hiányáért. Mennyi fajsúlyos dicséret és mennyi fanyalgás, amikor költészetéről írnak!

„Nincs magyar költő, akinek élete olyan egyszerű, színtelen lett volna, mint Baróti Szabó Dávidé. Megérte a patriárkák korát, de nem történt vele semmi olyan nevezetes esemény, mely az irodalomtörténet-írón kívül mást is érdekelne”– így kezdődik Császár Elemér deákos költők (Rájnis József, Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós) verseit közreadó kötetének1 Baróti Szabó költői pályájáról írott tanulmá-nya. Császár Elemér ezeket a „kedvébresztő” sorokat más helyütt megtoldja még egy „olvasási jótanáccsal” is: „egyfolytában hosszú ideig olvasva Szabó verseit, az ember beleszokik döcögő soraiba, akárcsak Zrínyi nyelvébe, de ez csak megszokás, hozzáalkalmazkodás az író egyéniségéhez.”

• Kiadó: Tortoma Könyvkiadó (Barót)
• Kiadás éve: 2023
• ISBN: 978-606-9716-66-3 (I. kötet)
• ISBN: 978-606-9716-65-6 (II. kötet)
• Oldalszám: 682 (I. kötet), 1613 (II. kötet)