• Bartalis János: Válogatott versek 86.
  • Bartalis János: Válogatott versek
  • Kiadó: Hargita Kiadó Hivatal
  • Sorozatcím: Székely Könyvtár
  • „Hipermodern költő – Kosályban –…”, ahogy önmagát emlegeti 1919-ben az Én című versében, a „szárnyaló, szabad szó”, ahogy írja másutt szintén magáról (Ó, ti rímbekényszerített), és nem a „rímbekényszerített mondanivalók” szerelmese. Ezekben a mondatokban benne van az egész Bartalis-líra két legfőbb jellemzője. A rímtelen szabad vers, aprócska kitérővel, élete végéig kitart a költészetében.
  • Kosztolányival levelezik, a Nyugatban közöl, és Kassák is felfigyel a beszédmódban újító költőre, aki megtöri a hagyomány folytonosságát a lírában.
  • Hipermodern költő – Kosályban…, a magyar Walt Whitman, ahogy aposztrofálják ezt a magány és az idill iránt vonzódó költőt, aki visszavonul gazdálkodni a birtokára, és hipermodern verseiben a természetközeli életet dicsőíteni kosályi, erdélyi bukolikákban. Ösztönös lírikus, egyszerű versnyelv, egyszerű világlátás, és szinte hihetetlen, de amikor elkezdi írni ezeket a szabadverseket, állítólag nem hallotta még Walt Whitman hírét. Nem olvasott tőle semmit, csak később kerülnek a kezébe, talán éppen Kosztolányi javaslatára, német fordításban a tengerentúli költő versei. Sem az ösztönösség, sem az egyszerű versnyelv, sem az egyszerű világlátás nem jó pecsét egy induló költő „útlevelében”, de ő lassan-lassan azonosul ezzel az, állítólag ráosztott szereppel, és ezen a regiszteren játszik élete végéig.
  • Önreflexív leírások, regisztráló, leíró, szinte felsorolásszerű nézőpont, amely időnként kilép ebből a viszonyulási módból, hogy mintegy kívülről, más pozícióból szemlélve önmagát, reflektálhasson az előző nézőpontjára. Nem túl bonyolult, nem túlontúl összetett, de valami, ami nem nagyon van még az akkoriban születő irodalomban.
  • Depoetizáltság, rögzítő, számba vevő beszédmód, itt-ott még szimbolikusan is értelmezhető képek, groteszk elemek, ritmikus próza: a magyar szabadvers egyéni változata a Bartalis-vers. A magyar szecesszió ritmikus prózája felől érkezik, a tapasztalatlan beszélő, az egyéni látásmód frissességét hozva. Az első világháború borzalma az expresszionizmus felé lendíti a költészetét, különösen a versek képi világa alakul át, hogy aztán, mint egy hatalmas öbölbe, belefolyjon az avantgárdba.
  • Verseinek ez a „látszólagos rendezetlensége”, amikor se ritmus, se rím, valamifajta nagyon érdekes, nagyon vonzó, esetlegesnek tűnő, de mégsem esetleges szervezettséget jelent. Úgy kerülnek egymás mellé a szavak, mondatok, hogy az nagyon izgalmas, nagyon újszerű, nagyon friss struktúrát eredményez. „Szervezetlen szervezettség” ez, ahogy mondják a kritikusai. És szinte automatikusan bekövetkező, hogy a világösszeomlás, a megsemmisülés különféle víziói után az aktivizmus felé is elkalandozzon, a világ megváltoztatásának a szándékával, az új ember, az új földi Paradicsom kollektív individuumának megteremtéséért, hogyan másként, mint a „lelkek megváltoztatása” által.
  • Sokszor az az érzése az olvasónak, hogy ez a száz évvel ezelőtti költő teljesen antipoetikus költészetet művel, amivel eljut a lírátlanítás pereméig, ha van ilyen perem egyáltalán, annak legszélső-legvégső határáig. Mintha ezzel a túlzott egyszerűséggel, a hangzás poétikusságának, a minimális dekorativitás-igénynek a teljes megsemmisítésével eljutna a vers megsemmisítéséig is. Legalábbis ennek a kísérletéig. Ha túl sok mögöttességet, valami jelképes értelmet, mit keresnénk, ne fáradjunk, mert nincs olyan, vagy nem nagyon van ezekben a versekben.
  • Nem is az a céljuk. Nincsenek alakzatok, metaforák, nem is voltak igazából, meditációk vannak, szemlélődés, elszigeteltség, önmagára utaltság, kiszolgáltatottság, és természet és természet és természet. Na és persze a nosztalgia valami iránt, ami Kosály, Erdély, ifjúság, fiatalság stb.
  • A bartalisi szabadvers utolsó korszaka ez, amelynek viszont jobb pillanataiban, korábbi jobb pillanataiban olyan versek is születtek (pattogó gondolatritmus, ismétlések, a fokozatosság feszes struktúráival), mint a No, idilli világ és a De különben csend van méltán nagyversei.

új vélemény

Megjegyzés: HTML kód nem iileszthető be!
    Rossz           Kiváló

Bartalis János: Válogatott versek 86.

  • Cikkszám: Bartalis János: Válogatott versek
  • Készletinfó: 10
  • 35 ron


Kapcsolódó termékek

Tamási Áron: Négy dráma 87.

Tamási Áron: Négy dráma 87.

Tamási Áron: Négy drámaKiadó: Hargita Kiadó HivatalSorozatcím: Székely KönyvtárDarabírói életműve: k..

35 ron