Felidézve gyerekkorának helyszínét, Verespatakot, ötletes meséket és mulatságos történeteket vetett levélpapírra a Budapestre költözött nagyapa a Marosvásárhelyen élő unokájának. Jánky István még az Osztrák–Magyar Monarchiában született, ezen belüli költözések, majd határmódosítások miatt hosszú éveken át nem láthatta lánya családját, de rendszeresen írt nekik, unokájának külön is. Az egykori bányász által megálmodott mesehelyszíneket Vass József gyönyörű rajzai hozzák közelebbaz olvasóhoz.

Különleges és értékes mesekönyvet tart kezében az olvasó. Egyrészt rendkívüli „családi örökségről” van szó, hiszen Jánky Istvánnak unokájához írt leveleit adja most közre a szerző dédunokája. Másrészt a Verespataki bányászmesék értékes kordokumentumok, egy régmúlt gyermekkort idéznek, általuk az olvasó a XIX. század utolsó évtizedeinek Verespatakába nyerhet betekintést, egy olyanbányavárosba, amely ma már a világörökség részét képezi. Harmadrészt, a valóságban gyökerező, szórakoztató mesék a történetmondás fontosságáról tanúskodnak, arról, hogy a családi történeteket szellemi örökségként továbbadni: felelősség.

Makkai Kinga gyermekirodalmár