Ez a kötet csekély kivétellel vezércikkeket tartalmaz, melyeket Prohászka 1896-1904 közt az Esztergom-ba írt. Itt tehát Prohászka új oldalról mutatkozik be : mint publicista. Ott áll a Sión ormán, sas szeme fáradhatatlanul fürkészi a tájat; észreveszi a magyar életnek és szellemnek minden megmozdulását és nyomban határozott, messze hallható hangon megadja figyelő népének a szükséges figyelmeztetést és irányítást. Ami közéleti jelenség, szellemi vagy társadalmi mozgalom, politikai vagy egyházi ügy és föladat a századforduló körül jelentkezett a magyar látóhatáron, mind nyomban erőteljes, éles, színes és élvezetes megvilágítás alá került. Prohászka sokoldalúsága, szellemessége, csattanóssága semmi más írásában nem nyilvánul meg oly foghatóan, mint itt.

Igy ezek a cikkek egy darab kortörténet egy kivételes szellem finom tükrözésében. De ennél jóval többet jelentenek. Prohászka a jelenségeket, embereket, eseményeket és irányokat a legmagasabb kémlőhelyről nézi: az örök igazságok magaslatáról; szavát a legnemesebb ügy- és emberszeretet irányítja, gondolatait és szempontjait széles látókör, egyetemes műveltség, következetes katholikus álláspont, zseniális fogás sugalmazza. S ilyenformán itt voltaképen a katholikus szociálpolitikának egészen eredeti és nem múló értékű kódexe tárul elénk, melynek kincseit talán csak a jövő nemzedék tudja igazán folyósítani.