Rákosi Viktor: Emmy és egyéb elbeszélések
Kiváló állapotú antikvár könyv, gyűjtői
Második kiadás
Kötetszám: 16
Kiadó: Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T., Budapest
Kiadás éve: é.n.
Oldalszám: 324
"Ha a mennydörgős ménkü melléje csapott volna le, vagy ha egy huszárja a vérmezei parádéra szórakozottságból kard nélkül rukkolt volna ki, nem lett volna annyira meglepve Malaczkay ezredes, mint azon a napon, melyen tőle elváltan élő feleségétől a következő levelet kapta: Édes Malaczkay, Az orvosok tüdőcsucshurutot konstatáltak rajtam és én kénytelen vagyok két hónapra Gleichenbergbe menni. Mivel Emmy már tizennégy éves, idegenekre nem bizhatom. Mama beteg, öreg, nem vigyázhat rá, Guszti bátyámnak pedig irgalmatlan rossz kamasz fiai vannak, ott sincs helye, hát bocsásson meg, én magára gondoltam. Két hónap nem a világ, fogad melléje egy kisasszonyt, talán a Mária-Dorottya-egyesületből, én nem tudom, hogy' hivják, de ne vegye rossz néven, az intézetben csak nem nyaralhat szegény. Értesitsen. Igaz hive Biri. Malaczkay gyürögette a levelet és gondolkozott. Tizenkét év óta élt elváltan feleségétől, s ez az első eset, hogy leánya igy a nyakába hull. Minden esztendőben rendesen meg szokta látogatni, kihozta az intézetből, elvitte Gerbeaudhoz, az Operába, megkocsikáztatta, ebédeltek a Margitszigeten, a Svábhegyen, aztán érzékenyen elbucsuzott tőle s szabadsága hátralevő idejére elment valahová vadászni, vagy tengeri fürdőre. Nagyon szerette a leányát, gondolt is rá sokszor, de ez a három nap mindig teljesen kielégitette apai érzelmeit. Ilyenkor a volt feleségét is meglátogatta, különösen mióta Emmy egyszer megkérdezte, hogy miért haragszanak egymásra? Ő az intézetbeli leányoktól mindig azt hallotta, hogy a férj és feleség holtuk napjáig együtt szoktak lakni. Az ezredes és Biri barátságosan, közös megegyezés, hivatalos nyelven engesztelhetetlen gyülölet alapján váltak el, a vagyoni kérdéseket rendezték, a leányka természetesen az anyjánál maradt. Az ezredes nem is házasodik meg többet. Belátta, hogy a házasságot nem neki találták föl, sőt később azt is kijelentette, hogy katonának egyáltalán nem való megházasodni, mert csak a semmi szoros kötelék által a földi élethez vagyis a civiltársasághoz nem kötött ember lehet igazán elszánt, jó katona. Nem is szerette ezredénél a nős tiszteket, pedig tisztjeinek valóságos apja volt, s jóban, rosszban együtt tartott velük."