„József Attila józan költő volt – írja Németh Andor -. Nem csak eszménye volt a józanulás, de maga is józan volt, elragadtatott pillanataiban is, abban az értelemben, ahogy Arany a magyar észjárást meghatározza, a józanságban látván annak megkülönböztető vonását.” A költő barátja, élete és pályája sorsfordító pillanatainak közvetlen tanúja, már-már szépírói tollal, de kíméletlen őszinteséggel vall a közöttük lévő kapcsolatról. „A Szépség koldusa” valóságos irodalmi alakká válik ezeken az oldalakon és az elbeszélőnek köszönhetően ebben a minőségben is emlékezetes marad számunkra. Aki azonban ezt a könyvet olvassa, abban kirajzolódik az 1942-ben megjelent és azóta most először olvasható könyv a szerzőjének arca is, ezé a „tizenkilencedik századi klasszikus bohém”-é (Déry Tibor), akinek az irodalom volt az élete.

• Polis Könyvkiadó, 2005
• 187 oldal
• Kötés: Fűzött
• ISBN: 9738341515