A Siralmas magyar krónika kulcsát elsősorban nem forrásértékében kell látnunk, hanem abban, hogy aktív kortársa volt az eseményeknek, amelyeket jelenkori történeti krónika formájában magyarul rögzített. Tárgyát Mohács után kezdi, majd a 17. század 30-as éveitől – tehát nagyjából attól kezdve, hogy maga is részese az Erdélyben történteknek – részletes, sokszor oknyomozó módon tárgyalja a politikai és katonai eseményeket. Miután ismerteti Báthory Zsigmond ellentmondásos uralmát, Báthori Gábor, majd Bethlen Gábor uralkodásáról szól, illetve ismerteti Brandenburgi Katalin uralkodását és kapcsolatait Csáky Istvánnal. Mint jelen lévő, aktív ember jelenik meg az I. Rákóczi György idejében történt politikai, sőt közéleti események felsorakoztatásában. Ezután vázolja az Esterházy Miklós palatinus, tulajdonképpen a Habsburg-uralom ellen irányuló küzdelmet, ezen belül pedig részletesen és színesen elmeséli az I. Rákóczi György erdélyi uralmát eldöntő rakamazi csatát. Leírja a Rákóczi-csapatok képviselte Erdély részvételét Brünn megostromlásában, kibontja a lengyelországi hadjárat történetét és erdélyi következményeit. Közli Kemény Jánosnak a tatár fogságból küldött levelét is. Ismerteti Nagyvárad tatár foglalását. Kemény János szerepének megvilágítását a nagyszőllősi csata (1662. jan. 23.) és Kemény eleste zárja. A krónika 1662-vel zárul. Közzéteszi Pap Ferenc
- Kriterion Könyvkiadó
- Sorozat: Téka
- Megjelenés: 2011
- Kötészet: keménykötés, varrott
- Méret: 10x17,5 cm
- Oldalszám: 206
- ISBN: 978-973-26-0987-3
Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája
- Szerző / Készítő: Szalárdi János
- Cikkszám: Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája
- Készletinfó: 99
-
18 ron