A könyv a múzeum alapítója előtti tisztelgés, illetve az intézmény fényképtárából hasznosít olyan felvételeket, amelyek udvarhelyszéki falvainknak a ma embere előtt kevéssé ismert képét mutatják. A szerkesztő Sándor-Zsigmond Ibolya, a múzeum munkatársa a településekről szóló ismertető szövegeket, népköltészeti gyűjtésből származó „csillagokat” válogatott sok-sok környékünkbeli faluról és mesterségről Molnár István megjelent cikkeiből, mint például a kőfaragás, teknővájás, kéregvéka készítése, szalmafonás, gerendafaragás, kerekesség, valamint a keresztúri szitásság (szitavászon szövése, a szitakéreg készítése), fazekasság, csernátoni malmosság. A képek – településenként is több felvétel – többségében Keresztúr fiúszékről származnak, úgymint: Firtosváralja, Énlaka, Siklód, Küsmöd, Etéd, Kőrispatak, Tarcsafalva, Tordátfalva, Székelyszentmiklós, Csehétfalva, Nagykede, Nagymedesér, Székelyszentmihály, Kecset, Kisfalud, Kápolnásfalu, Bencéd, Kobátfalva, Siménfalva, Rugonfalva, Székelykeresztúr, Székelyszenterzsébet, illetve Csernáton. A képanyagot válogatta és a kiadványt szerkesztette Sándor-Zsigmond Ibolya, grafikai szerkesztés: Sándor-Zsigmond Dénes. Kiadta Székelykeresztúr Város Önkormányzata az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal, valamint a Molnár István Múzeummal. A szerkesztő a múzeum fotótárából felhasználta a múzeumalapító Molnár István, illetve Benkő Elek, dr. Dankó Imre, Molnár Kálmán és Nagy Béla felvételeit.

A kiadvány nem csupán értékeket mutat fel a múló időből, hanem címével, Tamási Áron gondolatával számon is kér: mit is tettünk, teszünk mi azért, hogy ez a föld, ez a vidék megmaradhasson egykori szépségében, és mégis fejlődhessen a kor igényei szerint? Mit tudunk azokról az emberekről és falvakról, házakról, utcákról, életterekről, szántóföldekről és erdőkről, amelyeknek családjaink egykori létét köszönhetjük.

 Kiadó:  Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (Székelyudvarhely)