A mai magyar nyelvterületen kívül eső földrajzi fogalmak megnevezése a magyar nyelvben is beletartozik a mindennapi kommunikációba. Gyakorlatilag tehát az államnevek is részét képezik a magyar szókészletnek (ezért a magyar nyelvnek is) – akár kisebb, akár nagyobb mértékben térnek is el ezek a megnevezések az általuk jelölt fogalmaknak más nyelvekben élő névváltozatától. Anyanyelvi szókészletünk egyik érdekes, élő és fontos csoportjaként foglalkozik a könyv a ma használt államnevekkel. Vannak államok, melyek nemrég születtek, de már „meg vannak számlálva” az éveik, mert fizikai létüket fenyegeti a jéghegyolvadás okozta tengerár, a tengerszint esetleges emelkedése. És vannak viszonylag nem is kicsik, melyek sohasem léteztek, azaz szinte sohasem voltak függetlenek, mint pl. a sokmilliós Kurdisztán. A történelem folyamán sok-sok állam, kicsi is, nagy is, letűnt nyomtalanul vagy úgy, hogy szinte csak a nevüket őrizte meg a történelem, ill. egykori létük nyomait csupán a régészet tudja vagy föltételezi, illetve kutatja.  A könyv azokat az államneveket is tartalmazza, amelyekről gyakran hallunk, mert amit látunk, amire gondolni szoktunk, azt megnevezni is kívánjuk, mégpedig „érthetően”; és általában meg is találjuk a megnevezés módját – néha többszörösen is vagy több változatban is.Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által kiadásra szánt kis kalauznak több közvetlen célja is van. Több szempontból vizsgálja azt a legegyszerűbb formát, melyen ezek a közösségi nevek a mai magyar köznyelvben spontánul legtöbbször előfordulnak, mindenekelőtt átfogó típusrajzot és típusrendszert kíván adni a kisebb-nagyobb emberi társadalmak édes vagy mostoha hazájának hivatalos szerepét betöltő közjogi közösségek mindennapi megnevezéséről, hovatartozásáról, nevük jellegéről és változásáról. 

• Kiadó: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége
  
• Kiadási év: 2006
  
• Méret: 14 x 20 cm
• ISBN: 9789738514274
• Kötés: puha borító
• Oldalszám: 164
• Sorozat: AESZ-füzetek