Moldvai csángó népdalok és népballadák

Szerkesztette: Faragó József, Jagamas János és Szegő Júlia

A csángó, illetőleg csángó-magyar név legelőször 1781-ben bukkant fel kétségtelenül hitelesen, s ettől kezdve, különösen a mult század közepe óta, a tudományos művek, útleírások, újságcikkek és másfajta közlemények százaiban meg százaiban mind gyakrabban találkozunk vele.
A név eredete és jelentése még nincs véglegesen tisztázva. a sokféle magyarázó-kísérlet közül a legvalószínűbb az, amely szerint a "csángó" elnevezés a "kóborol, kivándorol, elcsatangol, elcsángál" jelentésű népnyelvi "csang, csáng" ige jelenidejű melléknévi igeneve. eszerint tehát a "csángó" név Erdélyből, a székelyföldről kivándorolt székely népcsoportok jelzője lett volna.

Kiadó: Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest

Kiadás éve: 1954

Oldalszám: 342 oldal

Borító: Varrott papírkötés

Fekete-fehér illusztrációkkal, kottákkal. Kihajtható melléklettel.

Állapota: Megsárgult lapok, helyenként apró, sárga foltok és enyhén kopottas gerinc és borító.