Benedek József

Gazda József

Akárcsak József Attila - kora fia, „embere” ő is. Itt él(t) és „József Attila-ian " érezte-érzékelte, s foglalta látomásos, önmaguknál több, távolabbra mutató vizuális képekbe kora valóságát. S miközben a XX. század második felében kibontakozott, az újat kutató-kereső neoavantgardhoz köti művészete, annak szellemisége, messze fölébe is nő annak. Nem azért jelentős alkotó, mert alkotó szellemisége a neoavantgard művészetéhez kapcsolható - ez csak annyit jelent, hogy korából nem tud kilépni ő sem -, hanem azért, mert érző-gondolkodó lénye uralma alá vette, vetette tetteit. És alkotó szellemével teremtett, hozta létre képi, azaz vizuális, a térbe is kivetített látomásait úgy, hogy lelke, érző világa birodalmait is belevitte alkotó munkájába. Mindezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a megszokottnál, az átlagosnál érzékenyebb, kreatív alkotó volt.

Teremtő lény. („Lelkem szemei tökélyre nyílnak. Látnoki órák.” – írja A lélekról címen 2010-ben keltezett jegyzeteiben.) Sajátos, csak nála látott, senki máséval össze nem téveszthető művek láncolatát alkotta meg. Mondhatni szerelemmel, mert-hogy a József Attila-i képi látomás értelmhez is visszatérjünk - neki is nem csak foglalkozása, de „szerelme" is volt a művészet, azaz az alkotó munkája, lénye része volt az.

Kiadó: ARTprinter, Sepsiszentgyörgy

Kiadás éve: 2024

Oldalszám: 302

ISBN 978-630-6595-11-2