Boros Lajos

Gazda József

Boros Lajos nem pusztán formai fegyelemből, nem a képek esztétikai értékének növeléséért építi fel vásznain a tökéletes szerkezetet, hanem azért, mert számára a rend metafizikai állítás. Művészetének mélyén az a hit áll, hogy a teremtett világ alapállapota nem a káosz, hanem a törvény, a mérték és a harmónia. Boros képei ezért nem egyszerűen ábrázolnak, hanem kijelentenek: a világot fenntartó rend létezik, és ennek felismerése az emberi élet egyik legfontosabb feladata.

A festő szemléletében a rend nem elvont esztétikai kategória, hanem erkölcsi és szellemi kérdés. Úgy látja, hogy a modern ember egyik legnagyobb veszélye éppen az, hogy elveszíti ezt a tiszta látást: elfelejti, hogy a teremtett világ törvények szerint működik. Ha ez a törvény tagadássá válik, annak következménye nemcsak lelki, hanem történelmi és természeti pusztulás is lehet. Boros művészete ebben az értelemben figyelmeztetés: amikor az ember szembefordul a természettel, végső soron önmaga ellen fordul.

Képein a tökéletes rend nem dekoráció, hanem világnézet. Boros Lajos az istenit állítja szembe a manipulálható emberivel: a változtathatatlan, örök törvényt azzal a világgal, amelyet a pillanat érdekei szerint alakítunk. Amikor kinyilatkoztatásról beszél, nem önmagát emeli középpontba, hanem azt a rendet teszi láthatóvá, amely a világ mély szerkezetében eleve jelen van. Festészete így vizuális hitvallás: csendes, következetes állítás arról, hogy a világot nem birtokolni, hanem megérteni és tisztelni kell.

Kiadó: ARTprinter, Sepsiszentgyörgy

Kiadás éve: 2024

Oldalszám: 260

ISBN 978-630-6595-06-8